Öt dolog, amit nem tudtál Kőbányáról

A távvezeték a szobor mögött nem tájseb, hanem a mű része lett — Varga Imre így számolt vele.

Itt egykor a Guttmann téglagyár agyagbányája volt. Az innen kibányászott agyagból égették a téglát, amit aztán budapesti építkezéseken használtak fel. A gyár bezárása után a felhagyott gödörbe betört a talajvíz.

A mocsaras, életveszélyes területet kőbányai dolgozók takarították ki önkéntes munkával. Így lett belőle a hetvenes években a tíz méter mély tó és a körülötte lévő park — ugyanekkor épült fel az Újhegyi lakótelep is.

Ma horgászparadicsom a panel tövében: libák, vadkacsák, madáretetők, körbejárható part. A tóparton áll Varga Imre Munkás szobra — a 20. század egyik legjelentősebb magyar szobrászának műve nem elegáns sugárút mellé került, hanem ide, a lakótelep mellé. Emberközeli, és azt üzeni az itt élőknek, hogy róluk is lehet szobrot mintázni, nem csak távoli hősökről.

Schönteil a saját gangjáról minden nap láthatta a kupolát, amit ő tervezett — a Martinovics tér 4/a korlátjától kilátszik a zsinagóga.

Schönteil Richárd a magyar szecesszió egyik legtehetségesebb alkotója volt. De mivel csak Kőbányán tervezett, szinte teljesen ismeretlen maradt: a belvárosi és budai szakmai közeg már akkor is elég belterjes volt ahhoz, hogy ne vegye észre a kőbányai zsenit. Az első kőbányai épületei közül való a Fried Jeremiás-ház az Állomás utca 4-ben, 1904-ből — a kőbányai kereskedő megrendelésére készült, a belsőt amerikai tölgyfapadlóval burkolták, a kert négyszáz négyzetméternél is nagyobb volt.

1913-ban a Martinovics tér 4/a Kőbánya legmodernebb épülete volt, központi fűtéssel. Schönteil a saját otthonának építette: az emeleti kétszintes műteremlakáshoz hatalmas tetőterasz tartozott, a többi lakást kiadta. A lépcsőházban ma is ott vannak a meggypiros és kék, csigavonalú Zsolnay-csempék. A főműve viszont a zsinagóga a Cserkesz utcában, 1907 és 1910 között épült: szabálytalan nyolcszög alaprajzú, és a torony nem a bejáratot, hanem a tóraszekrényt emeli ki. A kis kőbányai zsidó közösség szinte teljes egészében önerőből finanszírozta, a kivitelező Sorg Antal pedig a késedelmes fizetéseket is eltűrte. A kőburkolat inkább az erdélyi havasok épületeire jellemző, mint egy pesti külváros zsinagógájára — Otto Wagner hatása és Kós Károly stílusjegyei egyaránt felfedezhetők rajta.

A zsinagógát 1964-ben bezárták, majd évtizedekig raktárként használták; a rendszerváltás után egy pünkösdi gyülekezet vette meg és újította fel. A Fried-villából a szocializmusban a Starter akkumulátorgyár kultúrháza lett, aztán három lakásra osztották — 1904-ben az egész épületet egyetlen család lakta. A szomszédos villákat elbontották, hogy a helyükre buszvégállomás épüljön: ez a kerület egyik legdurvább városrombolása. A horgoltcsipkére emlékeztető homlokzat és az eredeti kovácsoltvas kapu viszont szinte teljes épségben megmaradt.

A templom berendezését nem műhely szállította, hanem a gyülekezet egy tagja készítette — özvegy Klekner Lászlóné neve ott van a korabeli szaklap hirdetésoldalán.

A pályázatot Frecska János, egy alföldi evangélikus építész nyerte meg — a templomot a két világháború között, egy háromszög alakú telekre tervezte. A kívülről ritmusosan hullámzó, vakolatlan téglafalak egy tizenhárom méter átmérőjű, kétszintes, kör alakú templomteret takarnak.

Sem a hivatalos építész-elit, sem a világmegváltó terveket szövögető Bauhaus-építészek nem vettek róla tudomást: többet jártak Rómába és Berlinbe, mint kőbányai munkásnegyedbe. Pedig a vakolatlan téglafalak a puritán skandináv építészet legszebb alkotásaihoz méltóak — belül a rengeteg kicsi ablak miatt szinte állandóan világos van, és a tér mintha körbeölelne. Megmaradt a berendezés is, amit a gyülekezet egyik tagja, özvegy Klekner Lászlóné készített a saját asztalosműhelyében.

Az eredeti torony a második világháborúban megrongálódott; 1990-ben pótolták, de nem az eredeti formájában — a mai szögletesebb, és nincs rajta óra. Ez az egyetlen látható törés az épületen: minden más úgy van, ahogy Frecska megtervezte.

A mázas téglákat szándékosan formázták recésre — hogy a visszaverődő napfény ne vakítsa el azt, aki elmegy a templom előtt.

Lechner Ödön részben Kőbányán nőtt fel: itt volt a család téglagyára. Amikor a kőbányai hívők kinőtték az apró Conti-kápolnát, Lechner valami merészet álmodott ide — Magyarország első vasbeton szerkezetű épületét, hatalmas üvegkupolával. A megrendelő Főváros azonban elvetette a tervet, és kötelezte, hogy neogót templomot tervezzen. A megbízást 1890-ben kapta, addigra két másik építész is hiába próbálkozott a tervek kidolgozásával.

Amit ma látunk, az tehát egy neogót templomtest — de Lechner díszítette. Minden egyes kerámiacsempe, minden mázas tégla az ő keze munkája. A kerámiadíszeket Wartha Vincével közösen tervezte: az eozinmázas cserép a maguk korában világszabadalom volt. A mázas téglákat recésre formázták, hogy a tükröződő napfény ne vakítsa el a járókelőket.

1897-ben az együttműködés megszakadt. Lechner még két évet kért a belsőépítészeti munkához, a Főváros elküldte, és Tandor Ottóra bízta a befejezést. A tiltakozást Lechner riválisa, Alpár Ignác vezette — csatlakozott Benczúr Gyula, Lotz Károly, Zala György és több mint százan. Az előcsarnok az egyetlen rész, ami teljes egészében Lechner saját alkotása. Ennyi is elég ahhoz, hogy Budapest legjobb szecessziós épületei között legyen a helye.

A 9-es buszról leszállva sokszor még latin betűs feliratot sem látni — pedig ugyanabban a kerületben vagyunk, mint Lechner temploma.

Budapesten él Közép-Európa legnagyobb kínai közössége. A legnagyobb hullámban 1992-ben érkeztek, Kína keleti, szegényebb tartományaiból — addig vízummentesen lehetett Magyarországra utazni.

A Monori Centerben több száz üzlet mellett kínai orvosi rendelők, templomok és még egy újság szerkesztősége is működik. Sokszor latin betűs feliratot sem látni. A magyar vendégeket mégis szívesen fogadják: a számtalan étterem mellett a teljes heti bevásárlást is el lehet itt intézni, és a pálcikával evés sem akadály.

Az itt született második generáció egyszerre kötődik Budapesthez és a család kínai gyökereihez. A negyed mindennapjait helyi vállalkozók és családok alakítják. A 9-es buszról leszállva nem pusztán egy látványosságot találunk, hanem egy működő, sokszínű városi közösséget.

Kőbánya útközben — hallgatnivaló

A megállók között hosszabb séták is akadnak; ez a válogatás a kerület hangulatához készült.

Komponensváltozatok

Szerkeszthető példatár: az alábbi blokkok külön-külön másolhatók, átrendezhetők és átírhatók. A cikkben már látható monokróm térkép, portrés idézet, képhármas, kép-összehasonlító és táblázatos tudnivalók további változatai következnek.

Térkép · utcai stílus, szövegszélességben

Idézet · portré nélkül

Kattintható kép · megnyitás új lapon

Gyakorlati táblázat · további kiemelések

Képes blokkok · szöveggel egy vonalban

Spotify · méret, téma és tartalomtípus

A címek a megjelenítési módot jelzik; a szerkesztőben a forráslink, a méret, a téma és az epizód kezdési időpontja külön módosítható.

Lejátszási lista · kompakt, automatikus

Lejátszási lista · kompakt, sötét

Lejátszási lista · teljes, automatikus

Lejátszási lista · teljes, sötét

Dal · kompakt, automatikus

Album · teljes, sötét

Előadó · teljes, automatikus

Podcast · teljes, automatikus

Epizód · kompakt, sötét, kezdés 00:30